Jelenlegi hely

Mi a különbség "könyvelő" és "könyvelő" között?

Könyvelő, mérlegképes könyvelő, regisztrált mérlegképes könyvelő… - ezeket a kifejezéseket biztosan halottad már. De azt tudod, hogy pontosan mit jelentenek és milyen tevékenységek végezésére jogosítanak az egyes képesítések? Szakterület szerint még tovább bővíthető a paletta:

  • vállalkozási,
  • államháztartási,
  • pénzügyi szervezeti,
  • egyéb szervezeti,
  • IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) mérlegképes könyvelő.

A könyvelő leszek blog-on a jövőben (csak és kifejezetten) a vállalkozási mérlegképes könyvelőket érintő szabályozásokkal kapcsolatos teendőket részletezem…

 

Könyvelő: (az a természetes személy) aki könyvviteli szolgáltatást végez.

Könyvviteli szolgáltatásról korábbi blog bejegyzésben már volt szó, itt találod, de vázlatosan felsorolom, hogy mely főbb tevékenységek tartoznak ide:

  • főkönyvi nyilvántartások vezetése,
  • összesítő feladások készítése,
  • beszámoló összeállítása
  • beszámolóban, könyvviteli nyilvántartásban szereplő adatok elemzése,
  • gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása,
  • szabályzatok (számviteli politika és kötelező „mellékletei”) elkészítése, karbantartása,

oly módon, hogy az elszámolásokban, beszámolóban szereplő adatok a számviteli alapelveket betartva

  • jogszerűek,
  • szabályszerűek,
  • megbízhatóak,
  • bizonylatokkal alátámasztottak legyenek,

azért, hogy a valóságnak megfelelő információk szülessenek.

 

Mérlegképes könyvelő az a könyvelő aki, mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik.

Regisztrált mérlegképes könyvelő: az a könyvelő, aki mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és tevékenysége ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. Ez az engedély az úgy nevezett „könyvelői igazolvány”, melyet a Nemzetgazdasági Minisztériumnál vagy a  Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságainak egyikénél lehet igényelni. (Az igénylés, a regisztrálás részleteiről későbbi blog bejegyzésben lesz még szó)

 

Minden vállalkozásnak

  • a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok vezetésével, irányításával és
  • a beszámoló (éves, egyszerűsített éves, és az összevont (konszolidált)) elkészítésével

regisztrált mérlegképes könyvelőt kell megbíznia.

Amennyiben a vállalkozás éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladja meg a 10 millió forintot, akkor mérlegképes könyvelő is elláthatja a fentiekben részletezet feladatokat.

(Jogszabályi hivatkozás: SZVT  150-151§)

 

Vagyis a vállalkozások méretétől (pontosabban éves árbevételétől…) függ, hogy szükséges-e a regisztráció vagy sem a beszámoló készítéshez. Ez nagyon jó hír ám…

Nincsenek véletlenek, hisz az elméleti és gyakorlati tudás egyenes arányban növekszik a felelősséggel is…

 

És még egy jó hírem van, ha egyéni vállalkozásokat szeretnél könyvelni, nem is szükséges hozzá könyvelői végzettség, ugyanis az egyéni vállalkozók (és az egyéni cégek) nem tartoznak a Számviteli törvény hatálya alá. Az egyéni vállalkozásokról és a hozzájuk kapcsolódó számviteli és adózási teendőkről most.csupán körvonalakban beszélek. Részletesebben majd később...

(Jogszabályi hivatkozás: 2009. évi CXV törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről.)

 

Ha tudatosan szeretnéd felépíteni könyvelői „életutad” ezt a sorrendet tartsd be… Kezd számviteli ügyintézőként, könyvelőként, aztán tevékenykedj mérlegképes könyvelőként, és végül regisztrált mérlegképes könyvelőként a könyvelői szakmát töviről hegyire kitanulod.

(Persze tudom, hogy mindez nagyon szép és hangzatos, és talán úgy tűnik, hogy köszönő viszonyban sincs a valósággal, hisz a mai világban az álláskeresés, az álom munka megtalálása az egyik legnehezebb feladat (nem csak) egy könyvelőnek…de azt is tudom, ha akarsz valamit és teszel is érte, olykor erőn felül, akkor nincsenek lehetetlenek…)


szerző: Farkas Krisztina

közzétéve: 2014.06.26.

Ez a blogbejegyzés a közzététele óta nem frissült, előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves...